Összességében nagyon jól éreztem magam,ez volt az első olyan nap nagyon régóta amikor józanul is volt kedvem élni.
A koncert végén Zoé kitalálta hogy menjünk a backstagebe ahol mindenki együtt ünnepelt. Természetesen fűvel és piával aminek a kísértésének ezúttal nem engedem.
Zoé,Léna és Desh leginkább együtt iszogattak,valamiért kívűlről annyira természetellenesnek és kellemetlennek tűnt. Akkor nem tudtam meg mondani hogy miért.
Arra lettem figyelmes hogy éjfél felé mindenki másmerre ment bulizni,így hát a végére csak én meg Ati maradtunk.
-Szóval a hölgynek miért esett nehezére eljönni?-Kért számon Attila.
-Az úriember élvezi a szingli életet? Egyik pillanatban még nekem sír hogy mennyire hiányzik neki az exe,a másikban egész éjszaka velem marad, a harmadikban meg egy másik lányt ölelget a házam előtt.-Vágtam képébe cinikusan a meglátásaimat.
-Az a lány egy rajongó volt. Te úgy említetted azt az éjszakát mintha bármi olyan történt volna aminek nem kellene egy friss szakítás után.-Folytatta a cinikus, egymás agyát húzós szöveget.
-Szerinted nem történt olyan?-Kérdeztem egy-két fokkal komolyabb hangsúllyal.
-Történhetett volna több is.-Válaszolt őszintén.
2 centire voltunk egymástól,így ha akartam se tudtam volna menekülni a szituációból. Bal kezével megragadta a derekam,odahúzott és még közelebb voltunk egymáshoz mint eddig.
A szívem elkezdett hevesen verni,a jobb kezével a fülem mögé rakta a szemembe lógó hajtincseim. A hideg ujjai gyengéden simították a bőröm. Az államat megérintve gyengéden megemelte a fejem így kénytelen voltam a szemeibe nézni.
Lefagytam,egy szó sem hagyta el az szám,csak a szemébe néztem amiben végtelen nyugodtságot láttam. Amikor megszakította a szemkontaktust az ajkaimat nézte. Egy másodpercbe telt míg megcsókolt. Mindig csak drogoknál éreztem olyat hogy mégtöbbet akarok belőle,de most a csókjánál is ezt éreztem. Amikor belemosolygott éreztem hogy itt még valami lesz. Rátért a nyakam puszilgatására,amit be kellett fejeznie mert beszélgetést hallottunk az ajtóba. Én már akkor teljesen a falhoz voltam szórítva így csak egy halk "Ati elég" suttogással tudtam jelezni.
Az ajtóba egy magáról alig tudó Desh és egy Zsombi volt látható.
-Testvér mi a gyászt csinálsz még itt? Azt mondtad more megyünk,a saját főbér...főbérlőm is ki akar rakni nem csak a Bálinté,az is jó korán hazament..szíjjam be neki.-Fejezte be végeláthatatlan monológját Desh.
Ati és én csak egymás szemébe néztünk és hatalmas nevetés tört ki belőlünk.
-Bocsi srácok mondtam neki hogy nem kéne bejönni...-Sajnálkozott kínosan Zsombi.
-Há' Mié' ne?? Asziszed nem láttam még az Atit minden élethelyzetbe' ? Menjünk haza mo!-Erősködött,amin már mindannyian nevettünk.
__________________________________
-Egy hét eltelt te meg még mindig nem beszéltél vele,Ráadásul most meg a dealereddel Áronnal kavarsz,amiről valószínű Ati is tud...-Jelentette ki Léna egyet nem értő hangsúlyozásával.
-Még jó hogy tud. Ne nézzen engem hülyének,1nappal a szakítása után akart megkúrni egy öltözőben,egyértelmű hogy B vagy C terv vagyok. Te me Zoéval nem vagy hajlandó beszélni,tudhatom az okát?
-Azzal a ribanccal? Tudta hogy szerelmes vagyok Deshbe ő meg rámászott.-Kiabált rám Léna.
-Tessék?? Akkor ők most együtt vannak?-Teljesen lesokkolódtam.
-Annyit tudok hogy Desh megdugta.-Mondta Léna.
-Ne aggódj,pont ennyire kellett neki.-Ezzel próbáltam nyugtatni Lénát, de igazából is így tudtam elképzelni a szituációt.
A beszélgetésünket Geri telefon hívása zavarta meg. Elmondta hogy Ati következő klipjéhez nekem kéne megcsinálni a kabátját. Elmondta a szempontokat és a kikötéseket,de sokszor kitért arra hogy jobb lenne ha Atival beszélném meg. Nyílván összebeszéltek,de ha a munkám ezt kívánja elmegyek Attilához,már csak a munkám miatt is.
-Ki az a Gerendás Ruben?-Fordult hozzám segítségért Léna.
-Gitáros az együttesben. Miért?
"helo tegnap láttalak buszmegben csak mire realizáltam h te vagy elfelejtettem koszonni. ugyanolyan szomorú voltal mint multheten szabad tudnom mi a baj"
Léna megmutatta Ruben üzenetét,egymásra néztünk és egyszerre indultunk meg Léna Tarot kártyái felé.
-Jázmin itt esküvő lesz. Viccen kívűl minden lap arra utal.-Nézett a szemeimbe Léna mire én kinevettem őt.
-Figyu..Megyek ehhez a jómadárhoz,őrizd a házat.-Meséltem Lénának,aki persze a hír hallatán rögtön elkezdett sípolva visítani.
Ati szemszöge:
Ahogy hallottam a kopogást az ajtón tudtam hogy ki az,viszont azt nem mi lesz ebből az egészből. Beengedtem Minát aki rögtön letette az asztalra a kezében lévő füzetet és vázlatait. A füzet véletlen kinyílt egy sokszor használt oldalon. Egy vers volt Illúzió címmel.
-Milyen szép vers Áronról!-Dícsértem meg. Tudtam hogy nem róla szólt,de egyszerűen annyira vicces hogy egy szinte csöves csávóval kavar.
-Mondta valaki hogy elolvashatod?-Förmedt rám.
-Amúgy ez a dal is gyönyörű! Biztos tetszene az exednek is.-Vágott vissza.
Mind a ketten tudtuk,hogy a vers rólam,és a Hessdalen Mináról szól.
-Hogy álltok Áronnal?-Tényleg kíváncsi voltam így megkérdeztem.
-Egy hete beszélünk. Mindig is jó barátom volt de csak most kezdtem el érezni hogy akár több is lehetne.-Mesélte. -Ja amúgy nézd hoztam magammal egy kabátot,a fazonját ilyennek képzeltem el.-Tért az eredeti témára.
Annyira tehetséges és kreatív,csodálom őt a céltudatossága és akaratereje miatt.
Mielőtt jött volna,pont akkor tekertem egy dzsót,természetesen amint megjött próbáltam egy nem látható helyre tenni,de persze pár perc után rögtön észrevette.
-Elszívjuk?Légyszii!-Kérlelt.
-Nem szabadna semmi ilyet sem csinálnod.-Igyekeztem lebeszélni róla.
-Egy dealerbe vagyok szerelmes,szerinted majd megint habi leszokóba leszek hogy utána visszaessek?-Nevetett ki.
-Meg tudnád csinálni,ha hiszed ha nem,nem vagy gyenge mint ahogy mondtad. Ha gyenge lennél nem bírtad volna egy hónapig,a visszaesés pedig a gyógyulásod folyamata. Csak vedd komolyan!
Én hiszek benned és tudom hogy sikerülni fog.-Bíztattam.
__________________________________
Jázmin szemszöge:
Hihetetlenül jól esett amit mondott,végre valaki aki Lénán kívűl teljes szívéből támogat és nem hagy el,vagy néz kevesebbnek.
-Oké ezt az egyet jelképesen befelezzük és megígérem hogy ezek után azon leszek hogy meggyógyuljak,és semmit se csináljak-Reménykedtem hogy belemegy.
-Rendben.-Mondta nem kis örömömre.
Ati meggyújtotta,majd beleszívott,egy slukk után odaadta nekem,és így passzolgattuk oda-vissza a cigit.
Mire elszívtuk úgy ráhangolódtunk egymásra,mintha csak egész éjszaka
-Voltál már valaha szerelmes?-Nézett rá a Hessdalen szövegére. -Mármint úgy igazából..-Pontosított.
-Igen. Volt egy barátom. Nagyon szerettem de hát fasz voltam és miattam lett vége. És te?-Néztem bele a szemébe.
Egymással szembe ültünk a kanapén,így csak a tekintetét kerestem hogy visszatévedjen az enyémbe.
-Most is az vagyok.-Húzott közelebb magához. Az arcomat ugyanúgy elkezdte simogatni mint a Budapest Park öltözőbe.
Gyorsan a derekamra tévedt a keze, majd a csipőmre. A fenekemnél fogva szorosan az ölébe tett. Nem lepődtem meg,amikor megcsókolt. Hogy őszinte legyek ez a csók több érzést váltott ki belőlem mint bármilyen drog.
A keze lejjebb ment egészen a combomig,mire abba maradt a csók. Csak őt néztem,és gyönyörködtem benne.
-Mire gondolsz? Hm?-Suttogta.
-Arra amit most kéne tennünk.-Céloztam
Soha nem törődött még velem senki annyira mint ő azon az estén. Csókjai mindenhol elleptek és keze simításai gyengéden kényeztettek. Engedtem neki hogy azt csináljon velem amit akar,így sokkal több minden történt,mint amire akkor számítottam. Figyelmes volt így mindig annyit tett amennyit én jónak láttam.
-Bízol bennem?-Tett próbára. Csak bólogattam,miközben kócos hajába túrtam,és innentől felgyorsult minden.
Ruhák a földön,a szoba sötét és csendes volt csak halk nyögések hallatszódtak. Rajta is lehetett látni hogy élvezi, minden mélyebb-szaporább levegővételét éreztem a bőrömön. Szeretem ezeket a pillanatokat felidézni,bármennyire is szeretném elfelejteni. Ati nem ezt érdemli,a legutóbbi kapcsolatom is miattam lett vége. Egyszerűen az exem nem bírt velem de leginkább a függőségemmel,szépen lassan nézte ahogy megyek lefelé a leejtőn. Próbált ellene tenni,de csak folyamatos veszekedések lettek belőle.
__________________________________
Ati szemszöge:
Minden megtörtént amit terveztem. Elmentünk fürdeni,adtam neki pólót amiben tud aludni. Sosem volt köztünk akkora csend mint akkor. Nem sokszor találkoztunk de azt kihasználtuk és beszéltünk. Voltak pillanatok amikor nem,akkor csak élveztük egymás csendjét,de ez egészen más volt.
Éppen az ágyon feküdtünk,Mina kedvenc sorozatát néztük,közel húztam magamhoz és beszívtam haja illatát.
-Most mi van köztünk? 1hete ismertük meg egymást-Törte meg a csendet.
-És egy hét alatt közelebb engedtük magunkhoz egymást mint eddig bárkit. Szerelmes vagyok beléd.-Vallottam meg neki érzéseim.
-Szerintem én is. Egész életben ezt az érzést kerestem,de te ezt nem akarod.-Nem értettem miért mondja,de nekem túl fontos volt ahhoz hogy elengedjem.
-Ati felejtsük el ami most volt,csináljunk úgy mintha semmi se történt volna,nem érdemled ezt...azt amilyen én vagyok és nem szeretnélek bántani.
You are reading the story above: TeenFic.Net